Az apci tengerszem az a hely, ahová úgy megy az ember, hogy fogja a szerelmét, párját, a piknikkosarat, egy üveg bort (sofőr híján valami alkoholmenteset) és elindul. Ahol élvezi a természetet távol a világ zajától, a csendet, azt hogy csak úgy van.
Ha kirándulni indulunk szeretek különlegesebb, kevésbé ismert helyeket is felfedezni. Valahogy ez a mániám :-) Amikor olvastam az apci tengerszemről, rögtön tudtam, hogy szeretném megnézni. És mivel általában a férjem találja ki, hogy hová menjünk, itt volt az alkalom, hogy most "elvigyem" egy olyan helyre, amit nem ismer. Amikor Hatvannál elkanyarodtunk, akkor már sejtette azért...
Apcot északi irányban elhagyva egy fa táblánál kell jobbra befordulni. Mi itt leparkolunk, egyrészt azért, hogy legyen egy kis séta is, másrészt nagyon rázós az út, jobb ez így az autónak. Innen következett egy kb. 20 perces gyaloglás mire megérkeztünk a sziklafalakkal körülvett bányatóhoz. Nagyon szép látvány fogadott, gyönyörű színekben pompázik a tó, a sziklák. Ez az a hely, ahová kijárnék hétköznap délelőttönként olvasni, ha a közelben laknék. De lehet itt sok mindent csinálni, piknikezni, fürödni, bátraknak kötélhintáról a tóba ugrálni (nagyon magasról!), fölmászni a sziklákra és körbesétálni.
Elrejtett kincs ez a hely a Mátra lábánál, egy kirándulást mindenképpen megér!